Popkult

Futni indulok, kis laza kocogás, aztán felveszem a tempót. Ha megfelelő ideig tart a futás, akkor gyakran a semmiből beugrik egy dal, esetleg egy film részlet, ez jelzi, hogy aznapra resetel az agy.

Van pár ember a történelemben, akinek már a sziluettje is azonnal felismerhető, például Charlie Chaplin kalapban, Churchill a szivarjával, Bob Marley raszta fürtjeivel, Jimi Hendrix mikrofon frizurával, Marilyn Monroe göndör hullámaival, Arnold Schwarzenegger kettlebellnyi vállaival, Elvis belőtt séróval, Miki egér hatalmas füleivel. Olyan, azonnal kódolható ikonok vesznek körül, mint a sárga M betű, keresztbe dobott olajág, három egyszerű csík, kis pipa, apró zöld krokodilus, satöbbi.

 

Klassz gondolat, hogy minden ilyen mögött áll egy ember, Adolf Dassler, Rudolph Dassler, René Lacoste, Ralph Lauren, Fred Perry, Giorgio Armani, Yves-Saint Laurent, Rubik Ernő, Kiicsiro Toyoda, Anthon Berg, Henri Nestlé, Edison, sorolhatnánk.

Alapvetően mindent áthat a popkultúra és mindenki szerves részét képezi, akár a pop, akár a kultúra részét tekintve – akár hajlandó erről tudomást venni, akár nem (bár az idő előre haladtával mindkettő felhígulni látszik). Életünk brandek halmaza. Minden földi halandó kötelessége, hogy megtöltse tartalommal a nevét, mint a saját brandjét, mellyel így vagy úgy, az élet szeretetét sugározza.

Minden igyekezet errefelé tartson.

Offline pillanatok

Ahogy örök idolom, Iggy Pop mondta egy 2006-os nyilatkozatában: „Amikor 21 éves voltam, csak el kellett szívnom egy jointot és jól éreztem magam. Most kikapcsolom a telefonomat, egy óráig tai chizom, majd megiszok egy erős kávét, és távol tartom magam a rossz emberektől. Mindezt azért, hogy egy – két óráig jól érezzem magam. És amint ez véget ér, újra egy szerencsétlen, 59 éves vén fasznak érzem magam.”

 

Hasonlóan vagyok minden futás után, még egy kis pullup, chinup, pushup, situp és minden a helyére kerül. Kissé frusztrál, ha időnként kimarad a megfelelő intenzitású testmozgás, ugyanakkor tudom, minden futással közelebb kerülök önmagamhoz.

Oda-vissza vagyok a popkultúráért és mindig szól zene a háttérben, viszont fejhallgató, telefon, kütyük nélkül futok, a szabad levegőn, abszolút offline üzemmódban. Így a leghatékonyabb a fizikai felfrissülés és a mentális szemétszedés. Legutóbb hazafelé azon töprengtem, mennyire félrevezető kifejezés az offline üzemmód. Mert valóban offline vagyok az elektronikai eszközöktől, a cyber-tértől, a felugró üzenetektől, de nagyon is online vagyok az élettel. A végére elcsendesedik a habzó forgatag, teljesen lekapcsolom a villanyt a fejemben, és magától mécses gyúl a szívemben.

Érzem, felpezsdült a vérem, két lábbal állok a talajon, vevő vagyok az engem körülvevő élőlények vibrálására, és szép benne lenni a világban, részese lenni annak.

adventure time

gorillaz4

gorillaz3

gorillaz2

gorillaz1