pop, csajok, satöbbi... és rajzok: 2015

2015. december 23., szerda

special thanks

Thank you to my friends and family - without you I would not be much.

Special thanks to my mom & dad, grandparents, Laura, Gellért, Dávid, Tomi, Gergő, Flo & Kriszti, Timi, Sári & Jutka, Lacci, Gabó, GerencsérGábor, Jordanics Edit (forever love), JimMahfood & pilotparallelink, KurtVonnegut jr., PatrickBeach, Balaton, music, movies, magazines, books, toothbrushes, fruits, sushi, Jókai bableves, smiles, water, waves, wind, etc. usw. stb…

Everything I want in this Life and everything I want to be is for You and because of You.

R.I.P. - David’s Mom, Tom’s Dad, really miss you.

Life is beautiful and full of meaning.

fogmosásokba'

Ahogy instán és tumblin mondani szokás: kicsimmel fogmosásokba’ (kár, hogy most nincs kicsim) :(

2015. december 4., péntek

Mikor a vitorlákat...

Mikor a vitorlákat nagy erőfeszítésekkel felvontam és belekapott a szél hajónk végre siklani kezdett a vizen, lassan bár, de útra keltünk te és én, a tenger és egymás szerelmesei, akiknek nem számít már a mindent körülölelő vad óceán, háborgó tenger, pusztító vihar, mely kis hajónkat ide-oda dobálta, majd mikor elült a vihar, ismét élveztük a csendet, hallgattam bársonyos hangod, néztem gyönyörűen sugárzó arcod, gömbölyű szemeid ragyogását, melyek egy-egy pillantásával bevarrogattad lelkem sebeit, de mikor közeledett a jéghegy és hajónk léket kapott, teljesen megváltoztál, elhatalmasodott rajtad az önzés, melynek érzésétől megrészegedve, velem nem törődve vetetted bele magad a mentőcsónakba, engem pedig otthagytál egyedül, egyedül a süllyedő hajón, ezután egy pillanatra meghaltam, majd mikor partra vetődött hajótöröttként tértem magamhoz egy elhagyott szigeten, felálltam s kínzó fájdalom gyötört, s csak ekkor vettem észre, hogy sebeim egytől-egyig felszakadtak, majd pár perc múlva óriási hiányérzetem támadt, s rájöttem, hogy elvesztettem valamit - valamit, ami most ott lapul az óceán fenekén, de én ezt soha nem találhatom meg, csak egyvalaki hozhatná fel onnan.

2015. december 3., csütörtök

Hétvégén találtam egy régi füzetet tele versekkel, írásokkal a múltból, életem legsötétebb bugyraiból, abból a korszakból amikor az ember eped a szerelemért, ami persze eleve örök beteljesületlenségre van kárhoztatva. Ezekből fogok kettőt posztolni, elképesztő lesz.

2015. szeptember 28., hétfő

közhely

Nem csak készülni, hogy majd egy év múlva, majd legközelebb ilyen és olyan leszek, ill. így vagy úgy csinálnám másképp’, hanem most. A jelen pillanatban keletkezik a szép nosztalgiázandó múlt és a fényes-reményteljes jövő.

2015. szeptember 22., kedd

kispál

Kamaszkoromban minden napra találtam egy aktuális hangulatnak megfelelő kispál sort, strófát, hogy úgymondjam. Évek óta nem hallgatom már, de ma beugrott, hogy “a cél az, hogy ott aludjon, velem bárhol, a férje meg otthon”, merthogy ilyesmi élethelyzetben vagyok, ami a szituáció miatt is szomorú, meg az idő múlásának tudatosulása miatt is. :(