2019. január 28., hétfő

Úgy indulj el, hogy a végére érj


„Ma csak az jöjjön, aki könnyen szédül, aki úgy indul el, hogy a végére ér” - szól az egyik kedvenc hiperkarma dalom. Gyakori jelenség, hogy futások közben – különösen versenyeken jellemző –, a semmiből bekattan egy dal részlet, vagy idézet, amit ezer éve olvastam, és rápörög az agyam, hogy hogyan is van eredetileg a szöveg, vagy ha megvan, akkor a jelentésén morfondírozom.

Így volt ez most is, az említett részletről először az jutott eszembe, hogy milyen könnyű a mai szétinstázott világban hozzájutni motivációs idézetekhez (nem kell vaskos kódexekből kiszövegkiemelőzni), és milyen sokan szórják tele vele a dash-t. De valóban tényleg értik az üzenetet, valóban a szavak mögé látnak, vagy csak a followerek bevnozása miatt teszik, vagy mert egyszerűen frappáns a szöveg? Arra azonban már lusták, hogy betaggeljék az eredeti szerzőt. Néha úgy érzem, rámugranak az ultracool szlogenek, és agyonnyom ez a szétmotivált világ.

Viszont jót tesz néha elidőzni kicsit egy-egy mondaton, amibe valószínűleg évek tapasztalását sűrítették. Az említett részlet nálam arra világít rá, hogy milyen könnyű elkezdeni, de nem befejezni dolgokat, nagyokat álmodni, de az álmodás szintjén leragadni. Avagy nagyon könnyű beleszeretni a kezdés gondolatába, de a második lépést soha meg nem tenni, végül sosem kezdünk bele. Pedig ezután következik az, hogy bármibe fogunk, amit szeretünk, akkor törekednünk kell, hogy a maximumot kihozva magunkból a legjobbak legyünk a választott területen. Legyen az bármi, ahogy a futás egyik első klasszikus filmjében, a Tűzszekerekben* is elhangzik: „krumplipucolással is szolgálhatod az urat, ha abban a tökéletességre törekszel, ne érd be kevesebbel. Minden kompromisszum az ördög győzelme. Fuss, isten dicsőségére és késztesd ámulatra a világot.”

Ez a gondolat elvisz abba az irányba, hogy demonstráljuk azt, ami mellet kiállunk, definiáljuk saját értékrendünket, viszonyunkat azokhoz a tényezőkhöz, melyeket lényegesnek tartunk az életben. Legyen az a családi kötelékek fontossága, a baráti kapcsolatok ápolása, a minimalizmus szemlélete a fogyasztásban, a sport terjesztése a fiatalabb generációk között, sorolhatnánk. És ne másokhoz hasonlítgassuk magunkat, ne köpködjünk, ne fikázódjunk, mert ami ellen küzdünk, az elhatalmasodik rajtunk és felzabál.

Tehát határozzuk meg azon pozitív pontokat, amik mellett kiállunk és kötelezzük el magunkat, mert az ember egy szűrő, ami átengedi magán a világot és prizmaként szórja szét a szélrózsa összes lehetséges irányába.





*Eredeti címe Chariots of Fire, megtörtént eseményt feldolgozó sportfilm


jól csak a szívével lát az ember