pop, csajok, satöbbi... és rajzok: pop

Futni indulok, kis laza kocogás, aztán felveszem a tempót. Ha megfelelő ideig tart a futás, akkor gyakran a semmiből beugrik egy dal, esetleg egy film részlet, ez jelzi, hogy aznapra resetel az agy.

Van pár ember a történelemben, akinek már a sziluettje is azonnal felismerhető, például Charlie Chaplin kalapban, Churchill a szivarjával, Bob Marley raszta fürtjeivel, Jimi Hendrix mikrofon frizurával, Marilyn Monroe göndör hullámaival, Arnold Schwarzenegger kettlebellnyi vállaival, Elvis belőtt séróval, Miki egér hatalmas füleivel. Olyan, azonnal kódolható ikonok vesznek körül, mint a sárga M betű, keresztbe dobott olajág, három egyszerű csík, kis pipa, apró zöld krokodilus, satöbbi.

Klassz gondolat, hogy minden ilyen mögött áll egy ember, Adolf Dassler, Rudolph Dassler, René Lacoste, Ralph Lauren, Fred Perry, Giorgio Armani, Yves-Saint Laurent, Rubik Ernő, Kiicsiro Toyoda, Anthon Berg, Henri Nestlé, Edison, sorolhatnánk.

Alapvetően mindent áthat a popkultúra és mindenki szerves részét képezi, akár a pop, akár a kultúra részét tekintve – akár hajlandó erről tudomást venni, akár nem (bár az idő előre haladtával mindkettő felhígulni látszik). Életünk brandek halmaza. Minden földi halandó kötelessége, hogy megtöltse tartalommal a nevét, mint a saját brandjét, mellyel így vagy úgy, az élet szeretetét sugározza.

Minden igyekezet errefelé tartson.