Kamaszkoromban minden napra találtam egy aktuális hangulatnak megfelelő kispál sort, strófát, hogy úgymondjam. Évek óta nem hallgatom már, de ma beugrott, hogy “a cél az, hogy ott aludjon, velem bárhol, a férje meg otthon”, merthogy ilyesmi élethelyzetben vagyok, ami a szituáció miatt is szomorú, meg az idő múlásának tudatosulása miatt is. :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése