Hajnalban, ha pár
perccel előbb ébredek, az arcodban gyönyörködöm, akár az elcsendesedett,
finoman hullámzó óceánban, ahogy a napfelkelte első fodrozódó sugarai
narancssárgára fröcskölik a vízfelszínt, ekkor eszembe villan, nincs idő
gyönyörködni, mert reggelit kell készíteni, vajas kiflit akácmézzel, hozzá
baristaként kávébabot pörkölni, darálni, frissen átfőzni, hogy a legkisebb
dolgokból is a legjobbat kapd, ez az én „love-you-to-the-moon-and-back” performanszom,
kókusztej, csokiszórás, latte artot dobok rá, szivecskét reggel, hattyút munka
után és mosolygó fejet a nap végén, vígasz az elmúlt napra és remény a
következőre, a kávéillattól kijózanodom, hogy az a lány nincs többé velem,
akinek a tajszámát fejből tudom, és megvilágosodom, a legtöbb csigaházba –
legyen az szimplán munka iránti elkötelezetten megrögzött alkoholizmus, könyvek
által nyújtott szellemi óvóhely, mindennapi végtelennek tűnő börtönsúlyzós
szériaszámok, vagy felturbózott félmaratonok koptatott kilométerjei mögé való fizikai
rejtőzés –, saját maga elől bújik az ember.
2020. január 30., csütörtök
2020. január 20., hétfő
2020. január 19., vasárnap
2020. január 6., hétfő
2020. január 1., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)